Bevezető :

Elolvasva a jelenlegi pályázatnak /versenynek/ a feltételeit, megakadt a szemem néhány dolgon. Tedd fényképekkel színesebbé a blogodat, válassz magadnak hátteret, betűtípust, stb. stb. Én úgy döntöttem, inkább csak írok. Lehet most kicsit arrogánsnak, lázadónak tűnök, de figyelmemet inkább a mondandómra koncentrálom.

A kényelem tesz minket műanyaggá!

A férjem gumiszerelőként dolgozik, így nagyon sok emberrel, beszélget nap, mint nap. Hozzájuk nagyon sok szakma betéved, a képviselőtől, a sírásóig. A minap egy kedves úrral beszélgetett. Ő nyugdíjas éveit töltő orvos.                                                                 

Döbbenten, és egyben csodálkozva hallgatta mit mesélt:                      Manapság már 15-20 év kell az emberi testnek   mire lebomlik. Ezt köszönhetjük a rengeteg tartósító szernek „E” amit elfogyasztunk. Megjegyzem, ez a mondat fogalmazta meg bennem, hogy írjak.

Hm. Egészséges élet. Inkább kényelmesnek jellemezném.

Kezdjük a táplálkozással.

A mai rohanó világ igen nagyigényű. Minél nagyobb, színesebb, frissebbnek tűnő „almát” vesszük le a polcról az üzletben még Januárban is. Tehát aminek a legjobban sikerült a génkezelése, illetve tartósítása. Most kapcsolódnak be a „bio” igen, szándékosan tettem idéző jelbe. Most kíváncsi lennék ki melyik almát válassza? A kicsit fonnyadt, apró, matt, helyenként kis barna pöttyökkel rendelkezőt, vagy a gyönyörűen csillogó hatalmas, már-már megszólaló bio feliratos drágaságot. Igen, mert ha bio akkor drága. Ugyan semmilyen sok pénzbe kerülő vegyszer nem éri.A családom az Alföldről költözött Pest mellé. Mi tartottunk házi állatokat, termeltünk zöldségféléket. Nagymamám jelenleg is tart házi állatokat, és az a tyúkhúsleves amit ő készít 90 évesen….. Itt megjegyezném, természetesen EU-s előírásnak megfelelően, ágyban, párnák közt hunyt el a tyúk, és a papírt is aláírta , miszerint felajánlja étkezésre a testrészeit. Na de félre a tréfával. Hol leszünk mi 40-50 év múlva, és még mi beszélgetünk egészségről. Lehet inkább velük kellene beszélgetni. 

Most gondolom ide a kényelmet.

A mai emberek nagyrésze már nem ér rá reggel kimenni, megetetni az állatokat, meglocsolni a veteményt, és ez után elmenni dolgozni, majd este ugyan ez, még egy kis trágya hordással fűszerezve. Sokkal egyszerűbb, és kényelmesebb elmenni a közértbe, hentesüzletbe, zöldségeshez, vagy ami még ennél is egyszerűbb a hipermarketben mindent megvásárolhatunk egy helyen. Kezdve a génkezelt zöldségektől, a fóliában nevelkedett, beérési folyamat elősegítő vegyszertől pirosló paradicsomig, és  a kurkuma áldásos hatásától sárgálló csirkéig bármit megvásárolhatunk, elfogyaszthatunk.

Egészséges élet? Inkább kényelmes.

Mit eszünk, mit ehetünk?

A egészségben valóban nagy szerepe van a táplálkozásnak! Sajnos kínálat-kereslet nincs már egyensúlyban. A kínálat keserves versenyfutásának eredménye a különböző vegyszerekkel 3 hónap alatt felnevelt táp ízű csirkének csúfolt valami, vagy a Januárban is kapható gyönyörű piros, íztelen műanyag darab, ami alatt/felett paradicsom felírat található. A „nagybetűs élet” fogalom kezd az ”E betűs élet” fogalommá formálódni.

A kereslet kielégítésére már nem a gazdák, hanem a vegyészek szálltak versenybe. Valóban felmerül tehát a nagy kérdés. MIT EHETÜNK? Nem szeretnék senkit gazdálkodásra kényszeríteni, de valójában a csomagolásokon feltüntetett összetevőkkel ellentétben, csak amit megtermelsz magadnak, abban lehetsz biztos, hogy mit eszel!

Beállok én is a sorba! 

Villogtathatnék sok-sok tudósok által elkészített kutatási eredményt, ami élelmiszerekkel kapcsolatos, de nem teszem. Aki erre kíváncsi, annak figyelmébe ajánlom mindenki barátját. Nekem erre a szövegre: egészséges táplálkozás kutatás, 0,35sec alatt 148.000 találatot adott, tehát szabad olvasgatni. Pökhendinek látszom? Lehet, de nem a média ferdetükrén, kutatási eredményekkel alátámasztott szövegű, mit ehetünk zagyvaságot akarok letolni a torkotokon.

Írok én is a már sokak által körbejárt, milliószor lerágott komplex dologról… Egészség. De úgy döntöttem arra az eléggé ingatag oldalra állok, amire kevesen mertek, vagy akartak állni, mégis mindenki ismer.

Pökhendiség, vagy realitás?